easyBCD

Újabb boot-konfigurációs segédeszköz jelent meg a Windows Vista operációs rendszerhez. Az EasyBCD segítségével egy barátságos felhasználói felületen állíthatjuk be a Windows új rendszertöltőjének minden paraméterét. Az ingyenesen letölthető és használható EasyBCD támogatja a 64 bites rendszereket is.
• Az EasyBCD letöltése

az adminisztátori parancssor beszínezése

Ha egyszerre több parancssoros ablakban is dolgozunk - már csak a véletlen módosítások elkerüléseérdekében is - jól jöhet, ha látjuk melyikben rendelkezünk adminisztrátori jogosultságokkal.
Ahhoz, hogy meghatározzuk a parancssorok hozzáférési szintjét, egy jogosultság-ellenőrző
műveletet kell végrehajtanunk a parancssor indításakor, majd az eredménytől függően más-más
színűre - példánkban pirosra - állítani az ablakot. Ehhez egy registry-beállítást fogunk használni,
mellyel minden egyes parancssor (cmd.exe) indításakor lehetőségünk van egy előre megadott
utasítás végrehajtására.
• Nyissunk egy Jegyzettömböt, majd másoljuk be a következőket:

@echo off
echo. > %systemroot%\admincmd.txt
:start
if exist %systemroot%\admincmd.txt goto admin
goto end
:admin
color 4f
del /q %systemroot%\admincmd.txt
:end

• Mentsük el a fájlt admincmd.cmd néven, majd helyezzük el egy általunk elérhető,
tetszőleges könyvtárba.
• Nyissuk meg a rendszerleíróadatbázis-szerkesztőt (regedit.exe), majd navigáljunk az alábbi
kulcshoz:

"HKEY_LOCAL_MACHINE\SOFTWARE\Microsoft\Command Processor"

Hozzunk létre egy karakterláncot (string), melynek adjunk "autorun" nevet, értékként pedig
állítsuk be az előző lépésekben elkészített kötegfájl helyét pl.
"C:\Users\felhasználónév\admincmd.cmd". Ha ebbe a mappába helyezzük a fájlt, ügyeljünk
rá, hogy állítsunk be a fájlra rejtett (hidden) attribútumot, különben a Windows Intézőben
zavaró módon meg fog jelenni!
Ezek után ha adminisztrátori jogosultsággal indítunk egy parancssort (jobbkattintás a Parancssor
ikonján, majd "Run as administrator"), az ablak piros háttérrel nyílik meg, így rögtön
megkülönböztethető lesz a többi, hagyományos parancssortól. A kötegfájlban használt színkódok
piros alapon fehér betűket eredményeznek. A parancssorban használható színek listájához kattintson
ide.

VistaBootPro – a testreszabott indítómenü

A Vista indítómenüje alaposan megváltozott az XP-hez képest: már nem a boot.ini szövegállomány átírásával adhatjuk meg az indítható operációs rendszereinket, hanem egy teljesen új indítókezelőt építettek be a fejlesztők.
Sajnos a menü elemeinek átírása már nem olyan egyszerű, mint korábban volt: speciális programra van szükségünk, ha ki szeretnénk kerülni a parancssoros (bcdedit) beállításokat. A program neve VistaBootPro (www.vistabootpro.org), és a Vista indítómenü beállításait akár Windows XP alól is elérjük a segítségével. (A program XP alatt való futtatásához .NET keretrendszer 2-es verziója szükséges.)
Elsősorban haladó felhasználóknak ajánljuk ezt az ingyenes szoftvert, ugyanis egy rossz beállítással a Vista indítását veszélyeztethetjük. Ezért feltétlenül készítsünk biztonsági másolatot a jelenlegi beállításokról, amelyet probléma esetén vissza is tölthetünk. Ezután kezdhetünk neki a menü átszabásának a Manage OS Entries pont alatt. Kiválaszthatjuk a menü megjelenési idejét,
átnevezhetjük a kijelölt pontot, valamint beállíthatjuk az alapértelmezett bejegyzést. Az Advanced Settings alatt csak tapasztalt felhasználók módosítsanak bármilyen kapcsolót! A Backup/Restore Centerben menthetjük vagy állíthatjuk vissza a konfigurációkat, végül a Bootloader alatt visszaállíthatjuk a Vista (vagy egy korábbi rendszer) indítószektorát. Ha több Windowst használunk egy gépen, érdemes egy próbát tenni ezzel az ingyenes segédprogrammal.

alvás helyett kikapcsolás

A Vistában alapértelmezés szerint számítógépünk aludni tér, ha a Start menüben lévő
kikapcsológombot választjuk. Alvó funkcióból pár másodperc alatt képes felébredni a rendszer,kikapcsolt állapotból hardverkiépítéstől függően akár egy percig is eltarthat az indítás. Sajnos egyes alaplapok nem megfelelően támogatják ezt a funkciót, amelynek lényege a gyors ki és bekapcsolás lenne. Ha alaplapunk vagy bármely más eszközünk összeférhetetlen ezzel a szolgáltatással, akkor érdemes a gyorsgombot Alvó állapotról Leállításra átállítani. A funkció megváltoztatásához pár ablakon át jutunk a célig, és rendszergazdai jogosultságokra is szükségünk lehet. Lépjünk be a Start menün keresztül a Vezérlőpultba, majd itt a bal oldali sávon váltsunk Klasszikus nézetre. Az Energiagazdálkodási lehetőségeken belül válasszunk sémát, majd kattintsunk a Séma beállításainak módosítása pontra. A következő ablakban a Speciális energiaellátási beállítások módosítását válasszuk, majd a megjelenő ablakban nyissuk ki a
Tápkapcsolók és fedél csoportot az előtte lévő pluszjellel. A Start menü kikapcsológombja csoport megnyitása után a Beállítás értékét állítsuk át Leállításra. Az összes ablak nyugtázása és bezárása után a Start menü alján lévő gomb piros színűre változik, jelezve a kikapcsolást.

apró Vista fájlrendszer-trükkök

Az internet hemzseg a "jobbnál-jobb" trükköktől, melyekkel a Windows teljesítményét növelhetjük.
Míg nagy részük egyszerű tévhiten, vagy félinformáción alapuló tévedés, van jópár, melyeknek
valóban van kihatása a rendszer működésére.

Utolsó hozzáférés dátuma
NTFS fájlrendszer használata esetén a Windows számos információt tárol minden egyes fájlhoz és
mappához, úgy mint a létrehozás, módosítás, utolsó hozzáférés dátuma, a fájl mérete, megjegyzések
(címkék), stb. A fent említett trükkel a fájlok "utolsó hozzáférés dátumának" frissítését
kapcsolhatjuk ki. Ez a dátum minden olyan alkalommal frissül, amikor hozzáférünk a fájlhoz, tehát
másolás, megnyitás és áthelyezés esetén is. Ez nem keverendő össze az utolsó módosítás dátumával,
mely csak akkor frissül, ha módosítjuk a fájl tartalmát!
A Windows 2000/XP rendszerekben - amennyiben nem volt rá szükségünk - még saját magunknak
kellett kikapcsolni ezt a frissítési funkciót, ehhez itt
találhatjuk a szükséges registry-módosítást. Windows Vista esetében már nem szükséges
kikapcsolni a dátumbélyegző frissítését, mert az gyári beállításoknál tiltva van. Ahhoz, hogy erről
meggyőződhessünk, nyissunk rendszergazdai jogosultsággal egy parancssort és adjuk ki a
következő utasítást:
fsutil behavior query disablelastaccess
Ha valamelyik programunk helyes működéséhez szükségünk lenne az utolsó hozzáférés dátumának
frissen tartásához, a funkciót bekapcsolhatjuk az alábbi parancs kiadásával:
fsutil behavior set disablelastaccess 0
A titkosítás letiltása
Sokszor előfordult már, hogy a felhasználók, megörülvén a lehetőségnek, titkosították személyes
fájljaikat, abban a tudatban, hogy ezzel biztonságosabbá tették a rendszert. Ha azonban valamiért a
Windows újratelepítésére kerül a sor, kellemetlen meglepetésként érheti őket, hogy a titkosított
fájlok hozzáférhetetlenek, ráadásul a titkosító kulcs hiányában esélyük sincs visszafejteni az
adatokat. Ha nem vagyunk tisztában az EFS fájlrendszertitkosítással, ne használjuk azt, ha mégis
szükségünk van rá, bizonyosodjunk meg róla, hogy az azonosító kulcsot tartalmazó biztonsági
tanúsítványt még időben kiexportáltuk.
Ha a véletlen balesetek elkerülése érdekélben le szeretnénk tiltani a fájl- és mappatitkosítást, adjuk
ki a következő parancsot:
fsutil behavior set disableencryption 1
Windows XP és 2003 rendszer esetén töltsük le és fűzzük be az ide vonatkozó
rendszerleíróadatbázis-módosítást, majd indítsuk újra a számítógépet.

hova lettek a Megjelenés tulajdonságai?

A Windowsokban az XP-vel bezárólag az Asztal tulajdonságait egy többfüles ablakban állíthattuk
be. A Vistában egy központi vezérlőpultelem vette át ennek a helyét, de a Megjelenés beállításait
nagyon jól eldugták a fejlesztők.
Talán kevesen használták, vagy olyan mélységig nem foglalkoztak a felhasználók Windowsuk
külsejével? Ez talán már soha nem derül ki – az viszont igen, hogy hová is tűnt el ez a funkció!
A Vezérlőpulton nyissuk meg a Személyre szabás ablakot, és kattintsunk egyet az ablak színe és
megjelenése pontra. A Home Basic verzióban egyből előugrik a Megjelenés beállításai ablak, de ha
rendszerünk már képes az Aero felület megjelenítésére, az ablakok színezésére szolgáló panel nyílik
meg. A teljes színpalettát felhasználhatjuk rendszerünk színvilágának egyedibbé tételéhez és
kikapcsolhatjuk az átlátszóságot. Az ablak alján lévő hivatkozásra kattintva nyithatjuk meg a
Klasszikus megjelenés tulajdonságait.

az Explorer-rel történő CD-írás gyorsítása

A Windows Vista - csakúgy mint az XP - beépítve tartalmaz egy CD-író alkalmazást, a Windows
Explorer-t. Az Intézővel történő CD-készítés azonban meglehetősen hosszú időt vehet igénybe,
mivel az alkalmazás egy ideiglenes másolatot készít a felírandó adatokról.
A Windows Intézőből rendkívül egyszerű CD-re - a Vista-ban pedig már DVD-re is - írni.
Egyszerűen behelyezünk egy írható lemezt, kijelöljük a szükséges fájlokat, majd rákattintunk az
"Írás" gombra. Az Explorer azonban írás előtt minden egyes fájlt és mappát átmásol egy ideiglenes tárolóhelyre, ami egy teljes CD - pláne DVD - esetében akár percekig is eltarthat, ráadásul fölösleges fájlmozgatással jár. Abban az esetben, ha az optikai lemezre írandó állomány
ugyanazon a partíción található, ahol a CD-írás ideiglenes tárolója (rendszerint a C:
rendszermeghajtó) az alábbi trükk gyorsíthatja a műveletet.
Töltsük le az alábbi ZIP-fájlt: Windows Vista vagy Windows XP rendszerhez. Helyezzük a
kibontott parancsikont az asztalra vagy a tálca "Gyorsindítás" eszköztárára. Ha egy nagyobb
állományt kívánunk a CD-re írni és ki szeretnénk hagyni az ideiglenes másolat készítését,
kattintsunk az egér jobb (másodlagos) gombjával a kiszemelt fájlra, majd húzzuk rá az imént
elhelyezett parancsikonra. Miután elengedtük a gombot, válasszuk a "Mozgatás ide / Move Here" menüpontot. Ezzel a másolás helyett azonnal áthelyezzük a fájlt a tárolóba, ami egy partíción belül egy pillanat műve, hiszen a Windows-nak csupán a merevlemez tartalomjegyzékében kellb módosítania egy bejegyzést.
Néhány másodperc múlva felbukkan a tálcáról a CD-írásra figyelmeztető buborék, ha rákattintunk, rögtön el is kezdhetjük az írást. A lemez elkészülte után választhatunk, hogy fel akarjuk-e mégegyszer írni az állomány(oka)t, vagy töröljük őket a tárolóból. Ha még szükségünk van a fájlokra, egyszerűen húzzuk vissza őket eredeti helyükre. A megoldás természetesen csak akkor működik, ha a Windows alapértelmezett CD-égető szolgáltatása fut és a rendszerre nincs másik íróprogram telepítve, mely átveszi az Explorertől ezt a funkciót.

a Windows Vista és a virtualizáció

Bár a Windows Vista már több, mint három hónapja van kereskedelmi forgalomban, a
licencszerződés egyes feltételei még mindig sokak számára homályosak, vagy nem teljesen
tisztázottak. Az egyik ilyen kérdéses pont a Vista virtualizációs lehetőségeivel kapcsolatos. Akik
egyelőre csak mellékes megoldásként alkalmazták volna az új rendszert csalódottak lehetnek a Vista
virtualizációs feltételeit látva.
Az új Windows végfelhasználói licencszerződése nem engedélyezi a Vista virtuálisan emulált
környezetben történő futtatását a Home Basic, illetve Home Premium rendszerek esetén. A Macközösségből
sokan ezt egyenesen a Microsoft Apple elleni "támadásának" titulálták, mondván a
redmondi óriás ezzel kívánja megakadályozni, hogy a Macintosh-felhasználók például a Paralells
Desktop virtualizációs technológiát kihasználva Vistát (is) futtassanak számítógépeiken. A
Microsoft álláspontja természetesen teljesen más, de előbb idézzük a szerződésben foglaltakat.

Windows Vista Home Basic és Home Premium:

"HASZNÁLAT VIRTUÁLIS RENDSZER ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ TECHNOLÓGIÁKKAL. Ön nem használhatja a licencelt készülékre telepített szoftvert virtuális (vagy egyéb módon emulált) hardverrendszeren."

Windows Vista Business és Ultimate:

"HASZNÁLAT VIRTUÁLIS RENDSZER ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ TECHNOLÓGIÁKKAL. Ön használhatja a licencelt készülékre telepített szoftvert egy, a licencelt készüléken található virtuális (vagy egyéb módon emulált) hardverrendszeren. Ilyen esetben Ön nem játszhat le és nem érhet el olyan tartalmat, illetve nem használhat olyan alkalmazásokat, amelyek bármely Microsoft digitális, információs vagy vállalati jogkezelési technológia, illetve más Microsoft jogkezelési szolgáltatás védelme alatt állnak vagy a BitLocker technológiát használják. Nem javasoljuk olyan tartalom elérését vagy olyan alkalmazások használatát, amelyek más digitális, információs vagy vállalati jogkezelési technológia, illetve más jogkezelési szolgáltatás védelme alatt állnak, valamint amelyek teljes kötetű merevlemeztitkosítást alkalmaznak."

A feltételek egyértelműnek tűnnek: a "Home" Visták felhasználói semmilyen körülmények között
nem használhatják az operációs rendszert virtuális környezetben, míg a Business és Ultimate
verziók kizárólag a licencelt készüléken (vagyis a Vista rátelepítésével a szoftverhez kapcsolt
számítógépen) futtathatók emulált hardverkörnyezetben. A csak mennyiségi licenc keretein belül
(minimum 5 darab) megvásárolható Enterprise változat esetében engedékenyebb a Microsoft, ez a
verzió az elsődleges rendszeren kívül további öt példányban futtatható virtuális gépben.

A Microsoft szerint nem biztonságos
Természetesen kíváncsiak voltunk a Microsoft álláspontjára is, így utánajártunk az otthoni
változatok virtualizációs tiltásainak. A redmondi szoftverfejlesztő cég a virtualizáció biztonsági
kockázataival indokolta lépését, álláspontjuk szerint az emulált környezetben futó szoftverek több,
jelenleg még nem ismert veszélyt rejthetnek, így jobbnak látták, ha a tapasztalatlanabb felhasználók
(vagyis a Home verziók célközönsége) egyelőre nem találkoznak vele túl sokat. "Egy dolog biztos:
a virtualizáció gyerekcipőben jár és még meglehetősen kiforratlan technológia, így potenciális
veszélyforrást jelenthet a felhasználók személyes adataira és rendszerük épségére nézve." -
magyarázta ki Mike Neil, a Microsoft virtualizációs fejlesztőrészlegének vezetője.
Neil szerint a fő problémát az olyan rejtőzködő, rootkit-szerű ártalmas kódok bejutása jelenti a
virtualizált környezetbe, melyekre jó példát mutatott például Joanna Rutkowska is a tavaly
augusztusban Las Vegas-ban megrendezett BlackHat biztonságtechnikai konferencián. A Microsoft
Research és a michigani egyetem egyik tanulmányában a következő áll: "A virtuálisgép-alapú
rootkitek (Virtual Machine Based Rootkit - VMBR) detektálása és eltávolítása különösen nehéz,
mivel jelenlétük nem észlelhető olyan szoftverek által, melyek a gazdagépen futnak. A VMBR-ek
ezáltal olyan káros tevékenységet folytathatnak, melyek egy teljesen elszigetelt - így kvázi
ellenőrizhetetlen - környezetben zajlanak."

a Vista boot-konzol engedélyezése

Ha kíváncsiak vagyunk, mi zajlik a Windows Vista indítása során, engedélyezhetjük a bootkonzolt,
ahol a rendszer betöltése közben megjelenő alapvető információk láthatók.
Ahhoz, hogy letiltsuk - az egyelőre nem létező - Windows bootlogót és lássuk a rendszerindításkori
esetleges hibaüzeneteket, indítsuk el a System Configuration eszközt a Start menü Futtatás
mezőjébe az "msconfig" parancsot írva. A megjelenő ablakban válasszuk a "Boot" fület és tegyünk
pipát az "OS boot information" jelölőnégyzetbe.
A parancssor kedvelői ugyanezt a hatást érhetik el, ha kiadják a "bcdedit /set sos
yes" parancsot.
Ezután a Windows-t újraindítva láthatóvá válik az alapvető eszközillesztők beöltése és a rendszer
indítási üzenetei, többek közt a merevlemezek gyors ellenőrzésének eredményei is. (Aki még
emlékszik a Windows NT 4.0 bootolására, annak ismerős lesz a kép.)

a Vista türelmi idejének meghosszabbítása

Ha még nem szántuk el magunkat a váltásra, és előbb ki szeretnénk próbálni az új operációs
rendszert, vagy tesztelési szempontok miatt hosszabb ideig nem kívánjuk aktiválni a rendszert,
termékkulcs nélkül is feltelepíthetjük azt, valamint a 30 napos türelmi időt is megnyújthatjuk.
Mint ismeretes a Windows Vista telepítőjében lehetőségünk van a termékkulcs megadásának
kihagyására, így nekünk kell kiválasztanunk, mely verziót kívánjuk telepíteni. Ezzel egy 30 napos
tesztidőszakot kapunk, mely idő alatt szabadon kipróbálhatjuk a Windows összes funkcióját. A 30
nap elteltével azonban kénytelenek vagyunk aktiválni a rendszert az interneten vagy a telefonos
ügyfélszolgálaton keresztül, különben a Windows kizár minket a rendszerből.
A Microsoft a tesztelőkre is gondolt, ezért létezik egy hivatalos módszer a 30 napos türelmi idő
újraindítására. Nyissunk egy emelt szintű parancssort (jobbkattintás a Command Prompt ikonján és
Run as administrator), majd adjuk ki az alábbi parancsot:
slmgr.vbs -rearm
Ezzel a kezdő türelmi idő számítása újraindul, de a parancsot maximum három alkalommal
használhatjuk, így a legnagyobb elérhető tesztidőszak 120 naposra bővül. A licenc jelenlegi
állapotát egyébként a "slmgr.vbs -dli" (display license information) paranccsal tekinthetjük meg. A
Windows Vista Volume Activation 2.0 aktiválási rendszerről bővebben a Microsoft hivatalos
honlapján olvashat.